A HOMEOPÁTIA ALAPJAI, SZABÁLYAI, NAPI ALKALMAZÁSA

 1324

 2013-10-27

A homeopátiás szerek a szervezet öngyógyító erőinek beindításával gyógyítanak.

„Similia similibus curentur", azaz a hasonló a hasonló által gyógyíttatik. Ez a gondolatmenet jelenti a homeopátia lényegét. (A „homeopátia" görög eredetű szó: homoios = azonos, hasonló, pathos = szenvedés.) Samuel Hahnemann német orvos az első számú alapelveként fogalmazta meg és írta le a homeopátiás gyógyításnak ezen törvényét./ Organon der Heilkunst/ Jelentése: csak azzal a homeopátiás szerrel tudjuk meggyógyítani a beteget, amelynek „gyógyszerképe" megegyezik a betegnél a betegség során fellépő tünetek összességével,- mind testi, mind lelki és szellemi tünetekkel - a betegségképpel! A homeopátiás szerek a szervezet öngyógyító erőinek beindításával gyógyítanak - írják a szerzők a homeopátiát bemutató sorozatunk második részében.

A gyógyszervizsgálatok Hahnemann által a második alapelvként megfogalmazottak alapján történnek. A homeopátiás szert egészséges emberek, azonos potenciában, hosszabb ideig szedik rendszeresen, természetesen anélkül, hogy tudnák, melyik szerről van szó! (Ma már van kontroll placebo csoporttal végzett vizsgálat is.) A vizsgálat során összegyűjtenek és felírnak valamennyi változást, ill. feltűnő jelenséget, amit a gyógyszervizsgálatot végzők jeleznek. Akár reggeli émelygésről, feltűnő éhségérzetről, ill. szomorúságról, sírhatnékról vagy utazni vágyásról van szó. Így összeáll egy tünetcsoport, az úgynevezett gyógyszerkép, amit a különböző homeopátiás szerek idéznek elő egészséges embereken.

A tüneteket a Materia Medikákban gyűjtik össze. A szerek által előidézett gyógyszerképnek kell a lehető legjobban megegyezniük a betegek tüneteinek összképével, hogy a hasonlósági törvénynek megfelelő homeopátiás szer, gyorsan, kíméletesen és tartósan a legrövidebb, legmegbízhatóbb és legkedvezőbb módon gyógyítson.

A potenciálás a homeopátia harmadik alappillére. Ez a hatóanyagok (növényi, állati, ásványi stb. eredetű szerek) több lépcsőben történő hígításáról (dilució) és minden lépcsőnél való ütve rázásáról (dinamizáció) szól.
D potencia: a kiinduló anyag lépésenkénti tízszeres hígításával és 10- szeri rázásával történő előállítása.
C potencia: a hatóanyag lépésenkénti 100-szoros hígítását és 10-szeri rázását jelenti.
LM és Q potenciák: 50 000-szeres hígítást és 100-szori (lépésenkénti) ütve rázást jelent. Az elkészült – potenciált homeopátiás szert szacharóz vagy laktóz golyócskákra csepegtetik, s azok felszívják, s száradás után kész a globuli, golyócska.

A három alapelv pontos betartása vezethet eredményes, homeopátiás úton történő gyógyuláshoz.

A homeopátia is megkülönböztet akut és krónikus betegségeket. A homeopátiás öngyógyítás, aminek már 200 éve jogos alapjai vannak, az akut betegségek területére korlátozódik. Egy akut betegséget ( hirtelen fellépő nátha, hányás,stb./)alapos ismeterek mellett, kezelhetünk laikusként, azzal a gondolattal, hogy 1-2 napos eredménytelenség után, feltétlenül orvoshoz kell fordulni a panaszokkal.

Egy hosszan tartó, mindig kiújuló és visszatérő betegséget, csak egy alapos, homeopátiás anamnézis alapján, a homeopátiás orvos ismeretei és felügyelete mellett tudunk kezelni.

A homeopátiás szerek információkat tartalmaznak, amiket külső és belső tényezők megváltoztathatnak. Tárolási útmutatókat, amelyek megvédhetik a szereinket a külső veszélyes hatásoktól, érdemes mindig szem előtt tartani, mert egy esetleges sikertelen kezelés alkalmával, már nem eldönthető, hogy a gyógyszer kiválasztása volt helytelen, vagy a szert hatástalanította valamilyen külső behatás.

• ne fogjuk meg a szereket a kezünkkel, különösen nedves, zsíros kézzel.
• ne tegyük ki elektromos hullámok hatásának, ill. elektroszmognak (mobil, számítógép, mikrohullámú sütő, TV, stb.)
• a fémekkel való érintkezés is elkerülendő, így egy-egy vizes oldatot mindig műanyag, kerámia, ill. üveg eszközökben tartsuk, keverjük
• erős nap, sugárzó hő, alacsony hőmérséklet- szélsőségek nem tesznek jót a szereknek.
• erősen illó anyagok / pl. mentol, rágógumi, bedörzsölő szerek, illatosítók, füstölők) befolyásolhatják a szerek hatását.

Egyéb külső gátló tényezőknek számítanak a betegek általános szokásai között a sok kávé fogyasztása, erősen illó krémek, parfümök, mentolos fogkrém és aromaterápiás eszközök használata.

A potecia választás a következő fontos lépése az eredményes homeopátiás kezelésnek. A szereket alacsony, közepes és magas potenciájú csoportokba tudjuk besorolni. Az alacsonyhoz tartoznak a C3-C,CH 15 és a D3 –D12 jelzésűek, a közepesekhez a D és C 12 – C,CH30 –ig jelölteket soroljuk, magas potenciájúaknak a D200 , C200 ill. ennél nagyobb számozásúakat nevezzük.

Az akut betegségekhez az alacsony és közepes potenciákat javasoljuk, de függ a betegségtől és fokától, az egyén érzékenységétől, korától, általános állapotától és a kiválasztott homeopátiás szer tulajdonságaitól.

A mennyiség kérdése is gyakori probléma. Súlyos akut állapotnál is másképpen adagoljuk a szert, mint egy egyszerű náthánál, valamint egy fogékonyabb gyermeknek is kevesebbet kell szednie, mint egy idősebb, esetlegesen rosszabbul reagáló betegnél Általános szabály, hogy az alacsonyabb potenciájú szereket többször kell ismételni, pl. naponta 2-5 alkalommal, a közepeseket ritkábban, pl. 1-3 –szor naponta. Általában gyermekeknél azt mondjuk, ahány éves annyi golyót szedjen be egy alkalommal, maximum azonban 5 golyócskát. 5 golyó a rendes felnőtt egyszeri adagja is.

Tudnunk kell, hogy több homeopátiás irányzat van, és a klinikai irányzat az 5 golyó mellett teszi le a voksát, míg a klasszikus irányzat a fent említett adagolás mellett. Véleményünk szerint a homeopátia információs szemlélete alapján ennek nincs túl nagy jelentősége.

A bevétel módját az határozza meg, hogy a szerek a száj nyálkahártyájáról szívódnak fel a szervezetbe, ezért szárazon szopogatni szoktuk. A vizes oldatukat pedig érdemes egy ideig a szájban tartani, s nem rögtön lenyelni.

Meddig kell szedni a szert? Ez mindig az alkalmazott homeopátiás szer hatásától függ! A homeopátia a beteg tüneteinek összessége alapján gyógyít, s a tünetek változása, eltűnése, javulása, rosszabbodása, stb. határozza meg, hogy hogyan és meddig kell a szert alkalmazni.
• Legideálisabb eset, ha a tünetek megszűnnek, a beteg meggyógyul. Nem kell tovább szedni a szert.
• A tünetek javulnak, de még megvannak. A bevétel gyakoriságát kell ritkítani.
• Ha a meglévő tünetek rosszabbodnak, a szer adását felfüggesztjük és várunk. Ha rosszabbodás enyhül, visszatér az eredeti állapot, akkor a szer erős adagolásban, vagy túl magas potenciában került a szervezetbe, a meglévő tüneteket felerősítette, de a választásunk jó volt. Ennek megfelelően kell eljárni a további kezelésben.
• Semmilyen változás nem történik a beteg állapotában, új szer adása indokolt, ha a megfelelő külső tényezők biztosítottak voltak, a szert nem hatástalanította semmi.
• Új tünet lép fel, akkor általában az ennek megfelelő homeopátiás gyógyszerképet mutató szert kell alkalmazni, de ezt már érdemes szakemberrel megbeszélni.

A változások pl. akut lázas betegnél az első órában, egy szénanátha esetében1-2 nap alatt észrevehetőek.

Lehet, hogy a fent leírt szabályok kicsit bonyolultaknak tűnnek, de egy kis gyakorlattal könnyen elsajátíthatók. Ha megfelelő odaadással és lelkesedéssel kezeljük és tartjuk be a homeopátia alaptörvényeit, akkor egy eredményes és jól bevált gyógyító módszert tudunk alkalmazni otthon, csodálatos hatásokkal.

A homeopátiás gyógymód értő kezekben mellékhatás-mentes.
Amennyiben bármikor elbizonytalanodunk, a kiválasztott szerünk nem hat, a betegség nem gyógyul, forduljunk homeopátiával foglalkozó orvoshoz, mert az öngyógyításnak határai vannak, még a homeopátiás kezelésnél is!

Az eredeti szöveg megtalálható ITT.